Soha az életben nem gondoltam volna, hogy ennyire fogok örülni márciusban egy esőnek. Pedig de. Ugyanis a kezdeti folyton esős szakaszt hirtelen felváltotta a szárazság. Egyszerűen nem lehetett vetni, kapálni, semmit, mert porszáraz volt a kert. Pedig olyan szépen el volt vetve minden! És láss csodát, imáim meghallgatásra találtak odafent: tegnap délután megjött az eső! :) Nem volt ugyan sok (pont elég), de láthatóan jön még, mert be van borulva. Azonkívül ennyi eső is pont elég volt az eddig kikelni nem akaró magoknak, ugyanis hirtelen minden kibújt.
A tegnapi nap amúgy is nagyon jól telt, reggel Anyukámmal elültettük a Mamitól kapott szarkalábakat, átültettük az amarílisz hagymákat (végre nekem is lett kettő) és a lepotyogott, szaporodni kívánó majomkenyérfákat. Aztán még egy csomó minden eszébe jutott a család eggyel idősb generációjának (a tojáshéjmentes fenekűeknek) és a végén fél kettőig kint szorgoskodtunk. Az én szerepem kivételesen erősen visszaszorult, mert pár napja annyira be van állva a nyakam, hogy örülök, ha megtartja a fejemet, nemhogy csinálni is tudjak mindent úgy, mint máskor. Szokásos. Csinálni lehetne valamit, biztosan történik velem valami, amitől fáj a csinálás. :D
Egyesek szerint a fájdalom jó, mert érzed, hogy élsz, háááát, ezt én annyira nem osztom. Sokkal jobban élvezem, amikor nem fáj semmi se.
A mai meg a holnapi nap a saját békám (megérzések) szerint még esős-csepergős lesz, de utána biztosan szép idő jön, hétvégére főleg, és minden elkezd majd nőni, mint a gomba. Mondjuk valószínűleg a gaz is, de hát ki bánja? Kapa van, időm van...
Az esővel sincs gond, mert van mit csinálni máshol is. A mai napra például bicikli festést és szerelést irányoztam elő. Előre várom. Kedves Párom bicikliszerelés közben az alföldi szótár egészen válogatott darabjait szokta ismertetni velem, amin én nagyon jót tudok mulatni. :) A festék megvan ( matt fekete, és rikító pink színekben fog játszani a bringám, ami elég ütött-kopott már szegény, de a célnak igenis megfelel.) Igazi szép, csajos bringám lesz, jó messziről látható. :D Legalább nem ütnek el... :P Szeretem az egyedi, merész dolgokat. A tucatholmik annyira ki tudnak készíteni. Ami például divat, az hiába tetszik, biztosan fel nem veszem. Lehet, hogy furcsán hangzik, de semmi kedvem nincsen beállni a sorba. A nagy divathullámok idején azok a boldog emberek, akik mást viselnek. :D
Szóval, ess, eső, ess! Mi meg addig szerelünk biciklit. Esetleg még meglássuk, mire futja az időből, akár más is lehet még a biciklin kívül. :)
Csodás, esőben táncolós napot! :)
