Szóval valahogy mostanában nem volt sok erőm/kedvem/időm írni... Úgy néz ki, végre találtam munkát, csak el ne kiabáljam... Egészen jónak tűnik :P
A kert virul, de nagyon. A gazok is virulnak, ami nem lenne gond, csak a sok esőtől nem lehet kapálni, ami viszont meglehetősen hátrányos helyzet, mert a vége az lesz, hogy úgy kell majd kibogarászni a szerencsétlen kertemet a gazból... Akkor jön az, hogy ez is gaz, ez is gaz, hopsz, mégsem.... És módszeresen kiszeded az épp kikelt dolgokat. A saláta burjánzik (végre...) bár rájöttem, hogy alighanem sűrű lett a vetés, mert pontosan úgy néz ki az az egy sor saláta, mint egy csodásan festett, tömött punk-taraj... Ha mind szétültetném, akkor sanszos, hogy másnak nem maradna hely.... Tanulság: jövőre kicsit finomabban kell :P Bár ezt a tanulságot a reteknél is le kell, hogy vonjam, mert a felét ki kellett egyelnem, hogy a többi hajlandó legyen megnőni. Szerintem következő évben sebészcsipesszel fogok magot ültetni. Ami nem kel ki, még mindig pótolható, de a szívem szakad meg, hogy a felét ami kikelt, kidobom. A borsóm már hét határos, nemsokára virágzik. Természetesen hiába vetettem 2 héttel előbb, mint a Mami, naná, hogy az övé már virágzik... Mondjuk tudom az okot, náluk sokkal többet süt a nap, itt a völgyben kevesebbet. Ami ilyenkor, tavasszal hátrány, az viszont a nyári hőségben előny lesz a kertnek, remélem nem ég ki semmi majd, akármilyen forróság is lesz.
Alakul a virágoskert is, kikeltek a tátikák, hajtanak a kardvirágok és a fréziák. Nagyon kiváncsi leszek a fréziákra, mivel el nem tudom képzelni, hogy "csak úgy, vadon" milyen virág lesz rajta. Bár a kedves párom szerint minek kapálok virágoskertet, amikor azt nem lehet megenni... Cöh. Gyomormániás :P Bezzeg a kolbásztöknek azonnal megcsinálta a futtatórácsot, amikor kértem, mert a rántott tököt imádja. Ki kellene találnom a kolbászízű rántott virágokat is, és akkor bódottág lenne. :D
Mai napra tervezett szent feladatom újból elmarad (3 napja próbálkozok hagymát kapálni) mert megint esik... Bár hozzáteszem, hogy teljesen mindegy, mert a hagyma akkor is csodaszép. Viszont akkor is utálok a lakásban porolódni, amikor dolgom lenne. De az időjárás sajnos nem az én kedvemhez és igényeimhez igazodik, pedig sokkal könnyebb lenne neki, és kevesebbet csuklana.
Nagymamám tippje viszont kipróbálva. Csalánleves permetezés. Leáztattam egy vödörben több, mint egy hétre a csalánt, és most a felét hígítva (jó alaposan) kipermeteltem a palántákra, a borsóra, hagymára, stb. Amire jutott. Nagyikám viszont erősen túlzott, amikor azt mondta, rettenetes büdös a dolog. Nem igaz. Még annál is büdösebb. Az első pár fújásnál konkrétan azt hittem, helyben az ebédemet is megkapja a veteményes. Éreztem én már büdöset, nem is vagyok nagyon kényes, de ehhez képest a dögszag francia parfőőőőőm. Mondtam utána, hogy ha ezek után nem kezd el ódákat zengeni a kertem, kigyomlálom az egészet. És megetetem a kacsákkal, amik remélhetőleg lassan érkeznek. Szóval a biokertészet iránt érdeklődőknek szeretettel: szagelszívós maszkban permetelj...
A palántáim is alakulnak, bár már száműztem őket kintre, a teraszra, ugyanis megkaptam, hogy nem kutya, hogy sétáltassam,ne cipeljem ki-be, mert attól pusztultak el az elsők. Most edzem őket. Maximum kicsit lassabban nőnek. De palántaneveléssel legközelebb majd akkor fogok próbálkozni, ha lesz üveges verandám. Ugyanis a lakás nálunk nagyon sötét ehhez, kitenni meg ugye nem lehet amikor süt a nap, mert eltörik a nyakuk a forgástól. (finnyás egy népség).
Haladok, a végén kis kertész leszek egyszer. Vagy kétszer. Vagy inkább minden évben, aztán majd egyszer meg is tanulom :P
